A választójog a választási rendszer legfontosabb eleme és az állampolgárok alapvető politikai joga. Megkülönböztetünk AKTÍV és PASSZÍV választójogot.

Az aktív választójog azon személyek körére vonatkozik, akik bizonyos képviseleti testületek megválasztására jogosultak, miközben a passzív választójog azokra, akik e testületek tagjává választhatók.

Az általános és egyenlő választójog azt jelenti, hogy minden 18. életévét betöltött állampolgár választhat és választható osztálybeli, nemzetiségi, faji, vagyoni vagy egyéb hovatartozásától függetlenül. A törvény arról is rendelkezhet, hogy külföldiek milyen feltételek teljesülése esetén kaphatnak választójogot.

A választójogot részleteiben a nemzetgyűlési választásokról szóló törvény szabályozza.

Az olasz és a magyar nemzeti közösség tagjainak választójogáról külön jogszabály rendelkezik, mivel az olasz és a magyar nemzeti közösség képviselőjét csak e közösségek tagjai választhatják meg maguk közül, a többi állampolgár nem jogosult erre.

Létezik közvetlen és közvetett választójog. Közvetlen választójogról beszélünk akkor, amikor a választók önállóan, közvetítő nélkül szavaznak a képviselőtestületek tagjaira. Ezzel szemben közvetett választójogról beszélünk, ha a választók csak elektorokat választanak meg, azaz olyan képviselőket, akik azután megválasztják a képviselőtestület tagjait.

A szabad választójog azt jelenti, hogy a választásokon a választók szabadon választhatnak a különböző jelöltek, illetve politikai pártok közül. A választás szabadsága magában foglalja a szavazók azon jogát is, hogy kívánnak-e élni választójogukkal vagy sem. Az Alkotmányban a szabad választójog elve különösen a nemzetgyűlési választások esetében hangsúlyos, bár az alkotmányos berendezkedés jellegére való tekintettel ezt az elvet olyan általános alapelvként kell figyelembe venni, amely minden választásra érvényes.

A választópolgárnak a szavazás során biztosítani kell a szavazás szabadságát, amire a választási jogszabályok különös hangsúlyt fektetnek. A szabad választójogot büntetőjogi értelemben is védelem illeti meg. A szabad választójog elve szorosan összefügg a szavazás titkosságának elvével. Választási rendszerünkben erről az Alkotmány is rendelkezik és a választási jogszabályok még részletesebben kifejtik ennek mibenlétét.
 

Választójogi Nyilvántartás

A választójog nyilvántartásának két módja ismeretes: az állandó és az ideiglenes. Szlovéniában létezik egy állandó választójogi nyilvántartás, melyet időnként kombinálnak az ideiglenes nyilvántartással (az olasz és a magyar nemzetiségű választók és a roma közösség tagjainak névjegyzéke).

Az állandó választójogi nyilvántartás részei:

• A Szlovén Köztársaságban állandó lakcímmel rendelkező szlovén állampolgárok választójogi nyilvántartása;
• A Szlovén Köztársaságban állandó lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgárok választójogi nyilvántartása;
• A Szlovén Köztársaságban állandó lakcímmel nem rendelkező szlovén állampolgárok választójogi nyilvántartása;
• az európai parlamenti választások választójogi nyilvántartása.

 
Az állandó választójogi nyilvántartást a közigazgatási egységek állandó népességet nyilvántartó adatbázisában és a Szlovén Köztársaság Központi Népesség-nyilvántartó Hivatalában vezetik.

A választások és szavazások alkalmával a Választójogi Nyilvántartás alapján választói névjegyzékek kerülnek összeállításra az ország területén lévő szavazóhelyiségek részére. Ezen kívül az egyes választások céljára az alábbi választói névjegyzékeket állítják össze:

• a Szlovén Köztársaságban állandó lakcímmel nem rendelkező szlovén állampolgárok névjegyzéke (köztársaságielnök-választás és nemzetgyűlési választások);
• az olasz és magyar nemzetiségű szlovén állampolgárok névjegyzéke (nemzetgyűlési választások és helyhatósági választások);
• a roma közösséghez tartozó szlovén állampolgárok névjegyzéke (helyhatósági választások).

 Az európai parlamenti választások alkalmából külön választói névjegyzéket állítanak össze a szavazati joggal rendelkező szlovén és európai uniós állampolgárokról.
 

 

A választójog védelme és jogorvoslat

A választójog alapvető politikai jog, melyet jogi eszközökkel védenek. Jogszabályaink alapján a választójog védelme biztosított a Választási Bizottságok és a Nemzetgyűlés előtt lefolytatott eljárások során és a választójog sérelme esetén lehetőség van a bíróságok és az Alkotmánybíróság előtti jogorvoslat alkalmazására.

A választói névjegyzékbe felvett választópolgárok általában az állandó lakóhelyük szerinti szavazóhelyiségben szavaznak. A Járási Választási Bizottságok értesítik a választópolgárokat a szavazóhelyiség számáról és címéről, valamint arról, hogy mely sorszámon szerepelnek a választói névjegyzékben. Az értesítés tájékoztató jellegű és a választópolgárnak nem kell magával hoznia a szavazóhelyiségbe. Ha a választópolgár nem kapott értesítést, akkor abba a szavazóhelyiségbe menjen, ahol a családtagjai szavaznak, illetve amelyik a lakóhelyéhez legközelebb van.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az említett értesítéseket az állandó lakcímre küldik, nem a tartózkodási hely címére.

A választási bizottság elnöke vagy tagja a választópolgár személyi adatait tartalmazó személyazonosító okmány alapján ellenőrzi a választópolgár személyazonosságát.

Azok a választópolgárok, akik a szavazás napján távol lesznek lakóhelyüktől, korábban is szavazhatnak a Járási Választási Bizottság székhelyén lévő külön szavazóhelyiségben. Az előrehozott szavazás legkorábban a szavazás napja előtt öt nappal és legkésőbb a szavazás napja előtt két nappal lehetséges.

A választópolgárok csak annál a Járási Választási Bizottságnál vehetnek részt előrehozott szavazáson, melynek választói névjegyzékében szerepelnek (az állandó bejelentett lakóhelyük szerinti közigazgatási egységben).

A választási bizottság elnöke vagy tagja a választópolgár személyi adatait tartalmazó személyazonosító okmány alapján ellenőrzi a választópolgár személyazonosságát.

Levélben jogosultak szavazni:

• azok az idősek otthonában élő választópolgárok, akiknek nem ott van az állandó lakóhelyük;                                                                                                                   
• azok a választópolgárok, akik kórházi vagy gyógyintézeti kezelésben részesülnek,
• azok a választópolgárok, akik a szavazás napján büntetés-végrehajtási intézetben vannak.

A levélben történő szavazásról szóló értesítést legkésőbb 10 nappal a szavazás napja előtt el kell küldeni a Járási Választási Bizottságnak vagy a választókerület Választási Bizottságának.

A levélben történő szavazásra vonatkozó értesítés (nyomtatvány) beszerezhető a választópolgár tartózkodási helyéül szolgáló intézményben vagy letölthető az Országos Választási Bizottság honlapjáról.

Ebben a szavazóhelyiségben jogosultak szavazni:

a) Azok a választópolgárok, akik a szavazás napján a bejelentett állandó lakóhelyük szerinti választási körzeten kívül tartózkodnak

Járási Választási Bizottságok kijelölik azokat az OMNIA szavazóhelyiségeket, ahol a más területen élő választópolgárok szavazhatnak (pl. ha egy maribori választópolgár Ljubljanában kíván szavazni).
Az a választópolgár, aki a szavazás napján az állandó lakóhelyén kívül tartózkodik és egy másik választási körzethez tartozó szavazóhelyiségben kíván szavazni, e szándékáról köteles értesíteni a Járási Választási Bizottságot.

A választópolgár az értesítést elküldheti az Országos Választási Bizottság www.dvk-rs.si címen lévő honlapjáról letölthető nyomtatványon. Az értesítés az alábbi módokon juttatható el:

• levélben a Járási Választási Bizottság címére;
• faxon a Járási Választási Bizottsághoz;
• e-mailben a Járási Választási Bizottság e-mail címére (szkennelve az aláírás miatt).

A választópolgárok az értesítést legkésőbb a szavazás napja előtt 3 nappal kötelesek elküldeni.
Az értesítés késedelmes feladása jogvesztő hatályú és a benyújtás időpontjának a beérkezés napja minősül. A későn beérkezett értesítés jogvesztő határidő lejárta címén elutasításra kerül!

Az a választópolgár, aki értesítette a Járási Választási Bizottságot, hogy a lakóhelye szerinti Járási Választási Bizottság területén kívüli szavazóhelyiségben (OMNIA szavazóhelyiség) kíván szavazni, a szavazás napján 7 és 19 óra között felkeresi az általa választott terület külön szavazóhelyiségét.

A választási bizottság elnöke vagy tagja a választópolgár személyi adatait tartalmazó személyazonosító okmány alapján ellenőrzi a választópolgár személyazonosságát.

b) A Szlovén Köztársaság azon állampolgárai, akik Szlovéniában nem rendelkeznek állandó lakóhellyel (külhoni választópolgárok) és a szavazás napján a Szlovén Köztársaságban lévő szavazóhelyiségben kívánnak szavazni.

A Járási Választási Bizottságok a törvény 79. a § alapján akadálymentesített szavazóhelyiségeket jelölnek ki. Azok a választópolgárok, akik a fenti szavazóhelyiségben kívánnak szavazni és szerepelnek az adott választókerület választói névjegyzékében (ún. „törzs szavazóhelyiség”), erről nem kötelesek értesíteni a Járási Választási Bizottságot.

Ha a választópolgárok olyan szavazóhelyiségben kívánnak szavazni, ahol nincsenek névjegyzékbe véve (függetlenül attól, hogy az melyik járásban található), akkor legkésőbb 3 nappal a szavazás napja előtt kötelesek értesíteni szándékukról azt a Járási Választási Bizottságot, ahol választói névjegyzékbe vették őket.

Azokban a szavazóhelyiségekben, melyeket a Járási Választási Bizottság akadálymentesített szavazóhelyiségeknek jelölt ki, szavazó berendezéssel lehet szavazni. Az akadálymentesített szavazóhelyiségeket az Országos Választási Bizottság jelöli ki.

Az akadálymentesített és szavazóberendezéssel ellátott szavazóhelyiségek listája a választások vagy a népszavazás kiírásakor megtekinthető az Országos Választási Bizottság honlapján.

A FOGYATÉKKAL ÉLŐ VÁLASZTÓK SZAVAZÁSÁNAK MÓDJAI – ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

A fogyatékkal élő választópolgárok az alábbi módokon szavazhatnak:
 

1. AKADÁLYMENTESÍTETT SZAVAZÓHELYISÉGBEN

Azok a választópolgárok, akik akadálymentesített szavazóhelyiségben kívánnak szavazni és szerepelnek az adott választókerület választói névjegyzékében (az az ő ún. „törzs szavazóhelyiségük”), erről nem kötelesek értesíteni a Járási Választási Bizottságot.

Ha a választópolgárok olyan akadálymentesített szavazóhelyiségben kívánnak szavazni, ahol nincsenek névjegyzékbe véve (függetlenül attól, hogy az melyik járásban található), akkor legkésőbb 3 nappal a szavazás napja előtt kötelesek értesíteni szándékukról azt a Járási Választási Bizottságot, ahol választói névjegyzékbe vették őket.

Ha a választópolgár egy akadálymentesített szavazóhelyiséggel rendelkező választókerület névjegyzékében szerepel, akkor nem választhat magának egy másik akadálymentesített szavazóhelyiséget.

A Járási Választási Bizottságot értesíthetik a www.dvk-rs.si honlapról letölthető nyomtatványon (Obr. 06). Az értesítést elküldhetik levélben, faxon vagy e-mailben (a JVB címére). Kivételes esetben telefonon is lehet értesíteni a Járási Választási Bizottságot. Ebben az esetben a választópolgár köteles közölni nevét, születési idejét, állandó lakcímét, személyazonossági okmányának számát és telefonszámát.

1. SZAVAZÓBERENDEZÉSSEL ELLÁTOTT SZAVAZÓHELYISÉGBEN

Azok a választópolgárok, akik szavazóberendezéssel ellátott szavazóhelyiségben kívánnak szavazni és szerepelnek az adott választókerület választói névjegyzékében (az az ő ún. „törzs szavazóhelyiségük”), erről nem kötelesek értesíteni a Járási Választási Bizottságot.

Ha a választópolgárok olyan, szavazóberendezéssel ellátott szavazóhelyiségben kívánnak szavazni, ahol nincsenek névjegyzékbe véve, akkor legkésőbb 3 nappal a szavazás napja előtt – tehát 2014. március 22-ig – kötelesek szándékukról értesíteni azt a Járási Választási Bizottságot, ahol a választói névjegyzékben szerepelnek.

Az értesítést az 1. pontban nevezett módon kell eljuttatni a Járási Választási Bizottságnak.

1. EGY MÁSIK SZEMÉLY SEGÍTSÉGÉVEL

Minden választópolgár magával hozhat egy olyan személyt, aki segít neki a szavazólap kitöltésében vagy leadásában, ha ő arra testi fogyatékossága miatt nem képes.

1. SZAVAZÁS A SZAVAZÓHELYISÉG ÉPÜLETE  ELŐTT

Ha a szavazóhelyiség nem akadálymentesített, akkor a fogyatékkal élő választópolgár úgy is szavazhat, hogy a választási bizottság a szavazóhelyiségnek helyt adó épület előtt bonyolítja le a szavazást. Ez úgy történik, hogy a választási bizottság két tagja a szavazólapot és a borítékot - melybe a kitöltött szavazólapot bele kell tenni - kiviszi a választópolgárnak az épület elé, ahol a szavazóhelyiség található. Miután a választópolgár ily módon leadta szavazatát, a választói névjegyzékben a neve mellett feltüntetik a szavazás e módját és a szavazólapot bedobják a szavazóurnába.

1. A VAKOK ÉS CSÖKKENT LÁTÓKÉPESSÉGŰEK SEGÉDESZKÖZÉVEL

A Választási Bizottságok a szavazóhelyiségben a vak és csökkent látóképességű választópolgárok rendelkezésére bocsátják a szavazását megkönnyítő segédeszközt (szavazósablon).

Az akadálymentesített és szavazóberendezéssel ellátott szavazóhelyiségek listája a választások vagy a népszavazás kiírásakor megtekinthető az Országos Választási Bizottság honlapján.

Azok a választópolgárok, akik betegségük miatt nem tudnak személyesen megjelenni abban a szavazóhelyiségben, ahol a választói névjegyzékben szerepelnek, otthon is szavazhatnak a Választási Bizottság előtt. Erről legkésőbb 3 nappal a szavazás napja előtt kötelesek értesíteni a Járási Választási Bizottságot.

Az értesítés az alábbi módokon juttatható el:

• levélben a Járási Választási Bizottság címére;
• faxon a Járási Választási Bizottsághoz;
• e-mailben a Járási Választási Bizottság e-mail címére (az aláírás miatt szkennelve);
• telefonon (a Járási Választási Bizottság telefonszámán).

A Járási Választási Bizottság adatait megtalálja az Országos Választási Bizottság honlapján.

A külföldön lévő választópolgárok szintén jogosultak a szavazásra. Őket két csoportba oszthatjuk:

1. azok a választópolgárok, akik rendelkeznek állandó bejelentett lakóhellyel a Szlovén Köztársaságban, tehát szerepelnek valamely szlovéniai választókerület általános választási névjegyzékében és a szavazás napján ideiglenesen külföldön tartózkodnak (a továbbiakban: ideiglenesen külföldön tartózkodó választópolgárok);
2. azok a választópolgárok, akik kivándoroltak a Szlovén Köztársaságból és a Szlovén Köztársaságban állandó lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok külön választói névjegyzékében szerepelnek (a továbbiakban: külhoni választópolgárok).

I. Ideiglenesen külföldön tartózkodó választópolgárok

A szavazás napján ideiglenesen külföldön tartózkodó választópolgárok két módon szavazhatnak:

1. a külképviseleten (a továbbiakban: KK);
2. levélben külföldről.

A szavazás napján ideiglenesen külföldön tartózkodó választópolgárok az általuk választott szavazási módról kötelesek értesíteni az Országos Választási Bizottságot. Az értesítést elküldhetik az Országos Választási Bizottság honlapjáról letölthető nyomtatványon az alábbi háromféle módon:

1. levélben az alábbi címre: Državna volilna komisija, Slovenska cesta 54, SI-1000 Ljubljana, Slovenija;
2. faxon a következő számra: 00386 1 43 31 269;
3. e-mailben (az aláírás miatt szkennelve) az alábbi címre: gp.dvk@dvk-rs.si.

Az értesítés késedelmes feladása jogvesztő hatályú és a benyújtás időpontjának a beérkezés napja minősül. A későn beérkezett értesítés jogvesztő határidő lejárta címén elutasításra kerül!

A választópolgárok az állandó lakóhelyük szerinti választói névjegyzékben a nevük melletti „Megjegyzések” rovatban adhatják meg a szavazás módját. E választópolgárokat a választási bizottság akkor sem engedheti szavazni, ha személyesen jelennek meg a szavazóhelyiségben.

A szavazás lehetőségei:

1. Szavazás a külképviseleten

A Szlovén Köztársaság külképviseletén szavazó választópolgárok külön névjegyzékbe kerülnek. A szavazás napján helyi idő szerint 9 és 17 óra között felkeresik a külképviseleten lévő szavazóhelyiséget, ahol a szavazás ugyanúgy zajlik le, mint a szlovéniai szavazóhelyiségekben (a választópolgár személyazonosító okmánnyal történő azonosítása, a választópolgár aláírása, a szavazólappal való szavazás). E választópolgárok nem kapnak külön értesítést a névjegyzékbe történő felvételükről, ha időben bejelentették, hogy a külképviseleten szavaznak.

1. Szavazás levélben

Azok a választópolgárok, akik levélben szavaznak külföldről, a külföldi lakcímükre érkezett szavazási levélcsomagot eljuttathatják:

1. az illetékes Járási Választási Bizottság címére (a cím fel lesz tüntetve a szavazási levélcsomagot tartalmazó válaszborítékon), vagy
2. a Szlovén Köztársaság külképviseletének címére, ahol a szavazóhelyiség található (a szavazási levélcsomagnak meg kell érkeznie a szavazóhelyiség megnyitásáig).

II. A Szlovén Köztársaságban állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok – külhoni választópolgárok

A külhoni választópolgárok szavazásra jogosultak:

• a népszavazáson,
• a nemzetgyűlési választásokon,
• a köztársaságielnök-választáson, és
• az európai parlamenti választásokon.

A Szlovén Köztársaságban állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgárokat a Szlovén Köztársaság Külügyminisztériuma értesíti a választások vagy a népszavazás kiírásáról és a szavazás lehetséges módjairól.

A külhoni választópolgár szabadon eldöntheti, hogy a külképviseleten lévő szavazóhelyiségben kíván-e szavazni, illetve levélben vagy a Járási Választási Bizottság székhelyén lévő külön szavazóhelyiségben („OMNIA”).

Szavazási lehetőségek:

1. A Szlovén Köztársaság külképviseletén szavazhat, ha ott létesítettek szavazóhelyiséget és a választópolgárt felvették a választói névjegyzékbe.

Ha a választópolgár a külképviseleten szavaz, akkor a szavazás napján helyi idő szerint 9 és 17 óra között felkeresi a külképviseleten lévő szavazóhelyiséget, ahol a szavazás ugyanúgy zajlik le, mint a szlovéniai szavazóhelyiségekben (a választópolgár személyazonosító okmánnyal történő azonosítása, a választópolgár aláírása, a szavazólappal való szavazás).

1. Levélben

1. Nemzetgyűlési választások, köztársaságielnök-választás, európai parlamenti választások:

A nemzetgyűlési választásokról szóló törvény 82. § rendelkezései alapján az Országos Választási Bizottság a külföldön lévő választópolgár állandó lakcímére elküldi a jelöltek nevét vagy a jelöltek listáját tartalmazó szavazólapot.

A levélben történő szavazás módjáról szóló útmutató a szavazási levélcsomag részét képezi. A kitöltött szavazólapot és a saját kezűleg aláírt szavazókártyát a választópolgár eljuttatja a Járási Választási Bizottság címére (amely mellékelve lesz) vagy a Szlovén Köztársaság külképviseletére.

1. Népszavazás:

Ha a Szlovén Köztársaságban állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgár (külhoni választópolgár) levélben kíván szavazni, akkor köteles erről a szándékáról értesíteni az Országos Választási Bizottságot. Az értesítést elküldheti az Országos Választási Bizottság honlapjáról letölthető nyomtatványon.

A külhoni választópolgár az értesítést eljuttathatja:

1. levélben az alábbi címre: Državna volilna komisija, Slovenska cesta 54, SI-1000 Ljubljana, Slovenija;
2. faxon a következő számra: 00386 1 43 31 269;
3. e-mailben (az aláírás miatt szkennelve) az alábbi címre: gp.dvk@dvk-rs.si.

Az értesítés késedelmes feladása jogvesztő hatályú és a benyújtás időpontjának a beérkezés napja minősül. A későn beérkezett értesítés jogvesztő határidő lejárta címén elutasításra kerül!

A külföldről levélben szavazó külhoni választópolgárok a külföldi lakcímükre érkező szavazási levélcsomagot eljuttathatják:

1. az illetékes Járási Választási Bizottság címére (amely fel lesz tüntetve a szavazási levélcsomagot tartalmazó válaszborítékon), vagy
2. (kivételes esetben) a Szlovén Köztársaság külképviseletének címére, ahol a szavazóhelyiség található – a szavazási levélcsomagnak meg kell érkeznie a szavazóhelyiség megnyitásáig.

1. A Járási Választási Bizottság (közigazgatási egység) székhelyén lévő külön szavazóhelyiségben – „OMNIA”

Az a külhoni választópolgár, aki a szavazás napján a Szlovén Köztársaságban tartózkodik, dönthet úgy, hogy a Járási Választási Bizottság (közigazgatási egység) székhelyén lévő külön szavazóhelyiségben – az ún. „OMNIA” szavazóhelyiségben – adja le szavazatát.

Ha a külhoni választópolgár ebben a szavazóhelyiségben kíván szavazni, akkor köteles erről értesíteni a Járási Választási Bizottságot vagy az Országos Választási Bizottságot. A külhoni választópolgár az értesítést az I. pontban nevezett módon juttatja el hozzájuk. A külhoni választópolgár az értesítést köteles legkésőbb a szavazás napja előtt 3 nappal elküldeni.

Azt a külképviseletet, melynek választói névjegyzékében a külhoni választópolgár szerepel, haladéktalanul értesítik arról, hogy a külhoni választópolgár Szlovéniában szavaz és a választói névjegyzékben regisztrálják, hogy a szavazás e módját választotta.

Az a külhoni választópolgár, aki az „OMNIA” szavazóhelyiségben óhajt szavazni, a szavazás napján megjelenik az általa választott területi „OMNIA” szavazóhelyiségben. A választások és népszavazások idején az „OMNIA” szavazóhelyiségek pontos címe közzé van téve az Országos Választási Bizottság honlapján.

A választások, amelyen a szavazók a képviselőiket megválasztják, a legjelentősebb hatalmi szervek demokratikus megalakításának előfeltételét jelentik. A választási rendszer meghatározza, hogy kinek van szavazati joga, hogyan történik a választások megszervezése, hogyan osztják el a mandátumokat, milyen módon biztosított a szavazati jog védelme stb. Az alábbiakban összefoglaljuk a választások rendszerét, amely szerint lebonyolítják az országgyűlési, a köztársasági elnöki és az európai parlamenti választásokat Szlovéniában.

1. Országgyűlési választások a Szlovén Köztársaságban

A képviselők megválasztását az országgyűlési választásokról szóló törvény szabályozza. A választójog általános és egyenlő, ami azt jelenti, hogy minden 18. életévét betöltött állampolgár választhat és választható osztályra, nemzetiségre, bőrszínre, vagyoni vagy egyéb körülményre való tekintet nélkül. Az egyenlő választójog az aktív választójogra vonatkozik, és azt jelenti, hogy minden választópolgár szavazata ugyanannyit ér, hogy minden választópolgárnak csak egy szavazata van és az ő szavazata semmiféle előnyt nem élvez a többiekével szemben. Az egyenlő választójog elve alól csak az olasz és a magyar nemzeti közösség tagjainak választójoga képez kivételt, akik egy-egy képviselővel vannak jelen az Országgyűlésben, ugyanakkor az e közösségekhez tartozó választópolgárok az Országgyűlés többi képviselőjéről is szavaznak.

A választási eljárás jelölésből, szavazásból és a szavazás végeredményének a megállapításából áll. Az eljárás egy pontosan meghatározott időpontban kezdődik a választások kiírásával, amikor is kitűzik a választási eljárás kezdő és záró időpontját. Az általános országgyűlési választásokat a köztársasági elnök írja ki.

Az általános választásokon az összes képviselőt egyszerre választják meg. Megkülönböztetünk rendes (négyévenkénti, közvetlenül az Országgyűlés megbízatásának lejárta előtt megtartott) és előrehozott (az Országgyűlésnek a négyéves megbízatás lejárta előtti feloszlása esetén megtartott) választásokat.

Az általános választások esetében akkor kerül sor megismételt választásokra, ha a választások során történt szabálytalanságok miatt érvénytelenítik a választási eredményeket.

Pótválasztásokat akkor tartanak, ha a választás napján valamely választókerületben vagy külön szavazóhelyiségben nem tartották meg a szavazást.

Időközi választásokról akkor beszélünk, ha a képviselői megbízatás lejárta előtt a képviselői mandátum megszűnése miatt egy vagy több képviselői hely megürült, és ezekre a helyekre új képviselőt kell választani. Mivel a törvény rendelkezései szerint az országgyűlési választások proporcionálisak, ezért a hatályos jogszabály szerint Szlovéniában nem tartanak időközi választásokat, hanem a képviselői mandátum megszűnése esetén az a jelöltlistán szereplő jelölt lesz az új képviselő, akit megválasztottak volna, ha nem azt a képviselőt választják meg, akinek megszűnt a mandátuma.

A választási törvény alapján jelöltállításra a politikai pártok vagy a választópolgárok jogosultak.

Az Országgyűlés képviselőinek megválasztása céljából 8 választókerület alakult. Minden választókerületet 11 választási körzetre osztottak fel. Minden választókerületben 11 képviselőt választanak. A törvény úgy rendelkezik, hogy minden választási körzetben egy jelöltre lehet szavazni. Két külön választókerület alakul az olasz és a magyar nemzeti közösség által lakott területen.

Az országgyűlési választásokról szóló törvény szerint 4 százalékos parlamenti (bejutási) küszöb érvényes, ennek elérését a mandátumok elosztásakor az Országos Választási Bizottság állapítja meg. A bejutási küszöböt elért listák között két szinten osztják fel a mandátumokat:

• a választókerületben: a képviselői mandátumokat az ún. Droop-kvóta szerint osztják el;
• országos szinten: a képviselői mandátumokat a d'Hondt-féle módszer alapján osztják el.

Mivel az Alkotmány szerint a választópolgároknak bizonyos mértékű befolyással rendelkezniük kell a képviselői mandátumok elosztására, ezért a jelöltlistákról azokat a jelölteket választják ki (a megszerzett mandátumok alapján), akik a legtöbb szavazatot kapták az adott választási körzetben. A választópolgárok a listáról csak a saját választási körzetükben induló jelöltet választhatják.

2. Köztársaságielnök-választások a Szlovén Köztársaságban

A Szlovén Köztársaság elnökének megválasztása közvetlen, általános és titkos választásokon kétkörös többségi választási rendszer alapján történik. A köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvény határozza meg, hogy a köztársaság elnökének megválasztása általános és egyenlő választójog alapján szabad és közvetlen választásokon titkos szavazással történik. Megbízatása öt évre szól és egymást követően legfeljebb kétszer lehet megválasztani erre a pozícióra. A köztársaságielnök-választást az Országgyűlés elnöke írja ki.

A köztársaságielnök-választáson a választójog általános és egyenlő, ami azt jelenti, hogy azok rendelkeznek választójoggal, akik az országgyűlési választások esetében. Az általános választójog elve vonatkozik az aktív és passzív választójogokra is. A köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvény részletesen meghatározza, hogy kinek van választójoga és ki választható meg köztársasági elnöknek. Minden szlovén állampolgárnak, aki a szavazás napján betöltötte 18. életévét, joga van választani és választható köztársasági elnöknek.

A köztársaságielnök-jelöltekre az országgyűlési képviselők, a politikai pártok és a választópolgárok tehetnek javaslatot. A jelölési eljárás hasonló, mint az országgyűlési választásoknál. Tekintet nélkül a jelöltség módjára, az az alapvető szabály alkalmazandó, hogy minden képviselő és választópolgár csak egy jelöltre szavazhat. A köztársaságielnök-jelöléshez szükséges a jelölt írásbeli beleegyezése. A köztársaságielnök-jelölt írásbeli nyilatkozattal visszavonhatja a jelölését. A kötelező elemeket tartalmazó jelöléseket legkésőbb huszonöt nappal a szavazás napja előtt kell benyújtani az Országos Választási Bizottsághoz. A jóváhagyott jelölések alapján az Országos Választási Bizottság összeállítja a köztársaságielnök-jelöltek listáját a jelöltek és a javaslattevők nevével. A jelöltek sorrendjét sorsolással határozzák meg. Ezt a listát az Országos Választási Bizottságnak 15 nappal a szavazás napja előtt közzé kell tennie.

Az alkalmazandó szavazólap eltér az országgyűlési választási szavazólaptól. Sorrendben tartalmazza a jelöltek listáján feltüntetett jelöltek családi és utónevét, valamint a szavazási tudnivalókat. Némileg eltérő a szavazólap kitöltése is. A választópolgár csak egy jelöltre szavazhat úgy, hogy bekarikázza az általa kiválasztott jelölt neve előtt álló sorszámot. A választás eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg. Az a köztársaságielnök-jelölt győz, aki megszerzi a szavazatok abszolút többségét az érvényes szavazólapot leadó választópolgároktól. Amennyiben egyik köztársaságielnök-jelölt sem szerez szavazattöbbséget, akkor a szavazást megismétlik a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével. Tehát a köztársasági elnök megválasztása során lehetséges második forduló is, amelyben csak két jelölt vesz részt.

A választási eredmény megállapítását követően az Országos Választási Bizottság jelentést készít a köztársaságielnök-választások kimeneteléről, s ezt benyújtja az Országgyűlés elnökének, valamint közzéteszi a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapjában. Ezzel a köztársasági elnök megválasztásának eljárása hivatalosan is véget ér.

3. Európai parlamenti képviselők megválasztása a Szlovén Köztársaságban

Az Európai Unió tagjaként Szlovénia joga és kötelezettsége, hogy részt vegyen az EU szerveinek munkájában, az Európai Parlament munkájában való részvétel azonban eltér a más EU-szervek munkájában való részvételtől, hiszen az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény. Tehát az Európai Parlament tagjait az EU-tagállamokban élő szavazók választják meg.

A Szlovén Köztársaság 8 európai parlamenti képviselőjének megválasztása az általános és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással történik ötéves időtartamra.

Minden olyan szlovén állampolgárnak van választójoga, aki rendelkezik választójoggal az országgyűlési választásokon (választhat és választható), ami azt jelenti, hogy a Szlovén Köztársaság azon polgárainak van választójoga, akik a szavazás napján betöltötték a 18. életévüket. Ezen kívül ugyanilyen választójog illeti meg a Szlovén Köztársaságban állandó lakhellyel rendelkező európai uniós állampolgárokat is. A Szlovén Köztársaság és a többi közösségi tagállam állampolgárainak választójoga teljesen egyenrangú és egyaránt magába foglalja az aktív és passzív választójogot.

A politikai pártok és a szavazásra jogosultak is indíthatnak jelölteket. A jelöltlistákon legfeljebb annyi jelölt lehet, amennyi képviselőt a Szlovén Köztársaságból kell választani. A jelöltek listáján mindkét nemnek legalább 40–40 százalékban kell szerepelnie. A jelöltállítási folyamat teljes egészében az Országos Választási Bizottság előtt zajlik. A Szlovén Köztársaság területe egyetlen nagy választókerületnek minősül. A választási rendszer arányos, preferenciális szavazást ír elő. Ezért a mandátumok szétosztása nem a jelöltlistán lévő sorrend szerint történik, hanem az egyes listákról azokat a jelölteket választják meg, akik a legtöbb preferenciális szavazatot kapták. Az egyes jelöltek preferenciális szavazatait csak akkor veszik figyelembe, ha az egyes jelöltekre leadott preferenciális szavazatok száma meghaladja a listára leadott összes szavazat számának és a listán lévő jelöltek száma kétszeresének hányadosát. Ha e szabály szerint nem választanak annyi jelöltet, amennyi képviselői mandátum megillet egy adott listát, akkor az e listán fennmaradó képviselői helyekre a jelöltek listáján sorrendben következő jelöltek kerülnek megválasztásra. Az Országgyűlés igazolja a képviselők megválasztását.

4. Az Államtanács tagjainak megválasztása

Az Államtanács tagjait közvetett módon választják érdekcsoportokban, illetve helyi közösségekben elektori testületek által (elektorok által).

Minden szlovén állampolgárnak, aki a szavazás napján betöltötte 18. életévét és birtokában van cselekvőképességének, joga van választani és választható az Államtanács tagjának. Az Államtanács tagjai nem az általános választójog alapján kerülnek megválasztásra, hanem különleges választójog alapján, melyet minden érdekcsoport számára a törvény határoz meg az egyes érdekcsoportokhoz, illetve helyi közösséghez tartozás figyelme bevételével.

A relatív többség elve szerint a mandátum a legtöbb szavazatot kapott jelöltet illeti meg. Ha két vagy több jelölt azonos számú szavazatot kap, akkor a mandátumról sorsolás dönt.

Ki jogosult választani és ki választható az Államtanács tagjának:

• a munkáltatók, munkavállalók, mezőgazdasági termelők, kézművesek és szabadfoglalkozásúak képviselője, valamint nem gazdasági tevékenységet folytató (funkcionális érdekek) személyek, akik Szlovéniában tevékenykednek vagy alkalmazottak. A felsorolt érdekcsoportok államtanácsi tagjait a szlovén állampolgárokra vonatkozó feltételek mellett ugyanúgy választhatják azok a külföldiek is, akik Szlovéniában megfelelő tevékenységet végeznek vagy ott munkaviszonyban vannak, a külföldiek  azonban nem választhatók az Államtanács tagjává;
• a helyi érdekek képviselői, akik a választási körzetben állandó lakcímmel rendelkeznek.

Az Államtanács 18 tagját (a funkcionális érdekek képviselőit) az elektorok választói gyűléseken választják meg. A választótestület képviselőit (az elektorokat) az érdekcsoportok szervezetei a saját szabályzatuk rendelkezései alapján választják ki.

Az Államtanács azon 22 tagját, akik a helyi érdekek képviselői, a helyi közösségek választják meg. A helyi érdekek képviselőinek megválasztására egy vagy több helyi közösség területén legfeljebb 22 választókerület alakítandó.

Az Államtanács tagjait ötéves időtartamra választják.