Az európai parlamenti választásokat az Európai Unió (a továbbiakban: EU) tagállamaiban tartják. Az EU-hoz való csatlakozásával Szlovénia joga és kötelezettsége, hogy részt vegyen az EU szerveinek munkájában.

Az Európai Parlament az EU egyetlen olyan szerve, amely közvetlen választások útján alakul meg. Mivel a választások jogszabályi hátterének kialakítása nagyrészt a tagállamok hatáskörébe tartozik, ezért Szlovénia külön törvényt hozott e választások lebonyolításáról (Törvény a Szlovén Köztársaság európai parlamenti képviselőinek megválasztásáról), amely elsősorban a választójogról, a választási rendszerről, a jelöltállításról, a szavazásról és a választások eredményének megállapításáról rendelkezik.

A Szlovén Köztársaság európai parlamenti képviselőinek megválasztása az általános és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással történik 5 éves időtartamra. A Szlovén Köztársaság európai parlamenti képviselőinek választását (a továbbiakban: választások) a köztársasági elnök írja ki.

A választási rendszer arányos, preferenciális listás szavazás, ami személyessé teszi a választásokat, hiszen ez által a választópolgárok nemcsak a politikai pártok, de a jelöltek kiválasztását is befolyásolhatják.

Az ország egésze egyetlen nagy választókerület. A mandátumok elosztása országos szinten történik, amikor is a képviselői helyeket a jelöltlisták alapján, a d'Hondt-féle módszerrel osztják szét. A preferenciális listás szavazás alkalmazása miatt a mandátumok szétosztása nem a jelöltlistán lévő sorrend szerint történik, hanem az egyes listákról azokat a jelölteket választják meg, akik a legtöbb preferenciális szavazatot kapták, melyeket csak akkor vesznek figyelembe, ha az egyes jelöltekre leadott preferenciális szavazatok száma meghaladja a listára leadott összes szavazat számának és a listán lévő jelöltek száma kétszeresének hányadosát.

A szlovén állampolgárokéval azonos választójog illeti meg a Szlovén Köztársaságban (a jelöltállítás utolsó napján) állandó lakhellyel rendelkező európai uniós állampolgárokat is, ha nincsenek megfosztva választójoguktól. A külföldi állampolgárokra az az általános feltétel vonatkozik, hogy szerepeljenek a választási névjegyzékben. A Szlovén Köztársaság és a többi közösségi tagállam állampolgárainak választójoga teljesen egyenrangú és egyaránt magában foglalja az aktív és passzív választójogot, tehát a többi tagállam állampolgárait azonos választójog illeti meg, mint a szlovén állampolgárokat.

A választási eljárás lényegében nem különbözik a nemzetgyűlési választásoktól. Ugyanez vonatkozik a jelöltállításra is, melynek során 8 képviselőt választanak a politikai pártok és a választópolgárok javaslata alapján. Ha a törvény másképp nem rendelkezik, akkor a szavazóhelyiségek szervezetére és munkájára, a szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására értelemszerűen a nemzetgyűlési választásokról szóló törvény szabályai vonatkoznak.

A képviselői mandátumokat az Országos Választási Bizottság osztja szét, mivel e választáson Szlovénia egyetlen választókerületnek minősül. A képviselői mandátumok igazolása itthon és az Európai Parlamentben történik. A Nemzetgyűlés ugyanúgy igazolja a képviselők megválasztását, mint saját képviselőinek mandátumát. A hitelesítés után a Nemzetgyűlés elnöke értesíti az Európai Parlament elnökét a választások eredményéről. A továbbiakban az Európai Parlamentet tájékoztatni kell minden változásról, például egy képviselő mandátumának esetleges megszűnéséről.