Az Alkotmány alapján a köztársasági elnök a Szlovén Köztársaságot képviseli és a fegyveres erők főparancsnoka. Megválasztása az általános és egyenlő választójog alapján közvetlen, általános és titkos választásokon történik. Megbízatása öt évre szól és legfeljebb egy alkalommal újraválasztható. Ez azt jelenti, hogy a köztársaságielnök-választáson mindazok részt vehetnek, akik a nemzetgyűlési választásokon. Más államoktól eltérően Szlovénia nem korlátozza a passzív választójogot, ezért annak gyakorlása nincs magasabb életkorhoz kötve, mint az aktív választójogé.

Az Alkotmány alapján a köztársasági elnök hatásköre az alábbiakra terjed ki:

• kitűzi a nemzetgyűlési választásokat;
• kihirdeti a törvényeket;
• törvényi kötelezettségének megfelelően kinevezi az állami tisztségviselőket;
• kinevezi és visszahívja a köztársaság nagyköveteit és követeit, valamint átveszi a külföldi diplomaták megbízólevelét;
• ratifikációs okmányokat ad ki;
• kegyelmi kérvényekről dönt;
• kitüntetéseket és érdemrendeket adományoz;
• az Alkotmányban előírt egyéb ügyekben hoz döntéseket.

A Nemzetgyűlés kérésére a köztársasági elnök köteles véleményt nyilvánítani egy adott kérdésről. A köztársasági elnöknek más olyan jogköre is van, amelyről külön törvény rendelkezik, és amely nem következik közvetlenül az Alkotmányból. Dönt például a külföldi missziók megnyitásáról vagy bezárásáról (külügyi törvény), javaslatot tesz az emberi jogok biztosának megválasztására, a Nemzetgyűlésnek javaslatot tesz az Állami Számvevőszék bíráinak kinevezésére (törvény az Állami Számvevőszékről), valamint javaslatot tesz az Emberi Jogok Európai Bírósága bírájának kinevezésére (az Alkotmánybíróságról szóló törvény).

Az Alkotmány alapján a köztársasági elnöki tisztség minden más állami tisztséggel vagy megbízással összeegyeztethetetlen.

A köztársaságielnök-jelölteket a nemzetgyűlési képviselők, a politikai pártok és a választópolgárok választják ki sokkal szigorúbb feltételek alapján, mint a nemzetgyűlési választásoknál.

A Szlovén Köztársaság köztársasági elnökének csak az a jelölt választható meg, aki a szavazás napján betöltötte 18. életévét és cselekvőképes. A köztársaságielnök-választást a Nemzetgyűlés elnöke írja ki és legkésőbb a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt 15 nappal meg kell tartani. Ha valamilyen előrelátható törvényes okból a köztársasági elnök megbízatása meghosszabbodik, úgy a választásokat legkésőbb 15 nappal a hivatalban lévő köztársasági elnök ún. meghosszabbított megbízatásának lejárta előtt meg kell tartani.

A választásokat legkorábban 135 nappal, legkésőbb 75 nappal a köztársasági elnök ötéves illetve meghosszabbított megbízatásának lejárta előtt lehet kiírni. Ha a köztársasági elnök megbízatása a mandátum lejárta előtt megszűnik, úgy a választásokat legkésőbb a köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt 15 nappal meg kell tartani. A köztársaságielnök-választást a nemzetgyűlési választásokról szóló törvény alapján kinevezett választási szervezetek készítik elő és bonyolítják le.

Mivel a SzK köztársasági elnökének megválasztása – néhány sajátosságtól eltekintve - nem különbözik jelentősen a nemzetgyűlési választásoktól, ezért a választások megszervezéséről és lebonyolításáról a nemzetgyűlési választásokról szóló törvény rendelkezik, amely a szubszidiaritás elve szerint kerül alkalmazásra, tehát értelemszerűen érvényesítik azokban az ügyekben, amikor az adott kérdést nem rendezi sarkalatos törvény. A nemzetgyűlési választásoktól eltérően ebben az esetben az egész ország egyetlen választókerületnek minősül. A szavazás tekintetében ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a nemzetgyűlési választásoknál, azzal a különbséggel, hogy a választópolgár csak egy jelöltre szavazhat. Az a jelölt győz, aki több szavazatott kap az érvényes szavazólapot leadó választópolgároktól, tehát megszerzi az ún. abszolút többséget. Ha egyik jelölt sem szerez többséget, akkor a szavazást megismétlik a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével.

Az Alkotmány rendelkezik a köztársasági elnök jogi felelősségéről (angolul: impeachment). Ha a köztársasági elnök tisztsége betöltése során alkotmánysértést követ el vagy súlyosan megszegi a törvényt, úgy a Nemzetgyűlés vádat emelhet ellene az Alkotmánybíróság előtt. Az Alkotmánybíróság felmentheti a vádlottat a vád alól vagy megállapíthatja a vád megalapozottságát és a bírák kétharmados többségével a bűnösnek talált köztársasági elnököt megfoszthatja tisztségétől. Miután az Alkotmánybíróság megkapta a Nemzetgyűlés vádemelésről hozott határozatát, a bírák kétharmados többséggel elrendelhetik, hogy a vád elbírálásáig a köztársasági elnök függessze fel tisztségének gyakorlását (a Szlovén Köztársaság Alkotmányának 109.). Az eljárásról részletesen rendelkezik az Alkotmánybíróságról szóló törvény.